Monday, 20/11/2017 | 10:45 UTC+1

Az árfolyam és az infláció

 

Az árfolyam és az infláció kapcsolata

Az árfolyam és az infláció között található kapcsolat folyamatosan változó. Az elmúlt néhány évben az infláció jelentősen csökkent a világ több gazdaságában is, ezért sokszor negatív tartományban, a jegybanki célok alatt is voltak az inflációs ráták. Emiatt a makrogazdasági helyzetre tekintettel a jegybankok a monetáris kondíciókat fokozatosan lazították. Mivel az olyan nyitott gazdaságokban, mint a magyarországi is, az inflációt nominális árfolyamon keresztül tudja emelni az alacsonyabb kamatkörnyezet, így a jegybankoknak rendkívül fontos az infláció és az árfolyam között található kapcsolat naprakész és pontos megértése. A 2008-as, 2009-es gazdasági világválság által rengeteg makrogazdasági kapcsolat megváltozott, amely meghatározó lehetett az infláció alakulásának szempontjából. Példaként a fogyasztói infláció és a pénzmennyiség alakulása közötti kapcsolat változását lehet megemlíteni, valamint a gazdaságok inflációra gyakorolt hatásainak elmozdulását és a deviza árfolyam mozgásának elmozdulását.

Az árfolyam begyűrűzése

Az árfolyam mozgása rendkívül fontos minden olyan kis méretű, nyitott gazdaságú ország számára, mint például Magyarország is, hiszen a fogyasztói árakat több csatornán is befolyásolja az árfolyam megváltozása. Az árfolyam változásának hatása egyrészt a behozott fogyasztási cikkek árának drágulásában merül ki, másrészt pedig a belföldi cégek termelési költségein át tud az inflációra hatni. Az árfolyam mozgása ezen kívül még az olyan magyar termékek árát is érintheti, amelyek az importtermékek árának növekedésével versenyeznek, ezzel tovább generálva az inflációs hatást. Úgynevezett másodkörös hatásokkal is bírhat hosszabb távon az árfolyam leértékelődése, ugyanis eredményezheti a fogyasztói ár-index további emelkedését is a nagyobb infláció a bérekbe begyűrűzés által. Az árfolyam változása a fogyasztói árakra vetítve a begyűrűzés mértéke elvileg 100 százalékos lenne, viszont leginkább azt mutatják az empirikus kutatások, hogy jóval kisebb annak mértéke. Ezek olyan folyamatok, amelyek által az árfolyam mozgásának hatása, amelyet a fogyasztói árakra gyakorol, nem teljesen vagy nem azonnal jelentkeznek, ezért az értékesítési és termelési láncban megtalálható piaci szereplők által használt felárak alkalmazkodnak az árak helyett.
árfolyam 4

Az árfolyam hazai adatai

Amennyiben az árfolyam hazai adatait vizsgáljuk, akkor kiderül, hogy a maginflációban és a fogyasztói árakban megjelent az árfolyam gyengülésének 30 – 40 százaléka, a 2007-2008-as gazdasági válságot megelőző két évben. A két éves horizonton tehát ha az árfolyam értékelődése 1 százalékos volt, akkor az árszint 0,3 – 0,4 százalékkal növekedett. Az elmúlt néhány évben viszont az volt tapasztalható, hogy az árfolyam gyengülése után kevésbé emelkedtek olyan mértékben az árak, mint ahogyan azt a gazdasági válság előtt becsülni lehetett. A változás a leglátványosabban főleg a nagy importhányaddal működő iparcikkek árazásában vehető észre, amely az árfolyam ingadozásának a leginkább ki van téve. Remekül illusztrálja az árfolyam és az infláció közti kapcsolat változását, ha a hazai árszinttel összehasonlítjuk a forintban számított, eurozónában található iparcikkek árszintjét, természetesen 50 százalékos begyűrűzés feltételezése mellett.
árfolyam 7
A 2010-es évet megelőzően jól tudott együtt mozogni a két adatsor, 2010 után viszont már meglehetősen meggyengült az árfolyam és az infláció közti kapcsolat. A megfigyelések tulajdonképpen arra utalnak, hogy a korábbi ökonometriai becsléseket érdemes lenne felülvizsgálni a válságot követi időszakra visszatekintve. A jelenlegi becsléseket tekintve a 2008-2009-es válság után csökkent az árfolyam begyűrűzésének mértéke. Az erről készült részletes tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank fogja majd megjelentetni és bemutatni. A két éves időhorizonton az árfolyam 1 százalékos változása a fogyasztói árakat a válságot megelőző érték nagyjából felével megegyező mértékben módosíthatja. A jelenlegi számítások a régió országaiban készült becsléseknek is megfelelnek, a régebbi érték viszont nemzetközileg összehasonlítva magasnak számított.

 A kisebb árfolyam begyűrűzés okai

Több okot is fel lehet sorolni a kisebb árfolyam begyűrűzésre. Az egyik része ciklikus, a másik pedig hosszabb távon egy történő strukturális elmozdulásoknak a következménye. A recesszió alatt a visszaeső aggregált kereslet és a párhuzamosan kinyíló kibocsátási rés miatt az árfolyam változását nem igazán tudták érvényesíteni a vállalatok. Az árfolyam begyűrűzés csökkenését okozhatta még az infláció normál szintjében történő csökkenés is. A jegybank középtávon elképzelt céljaival összhangba kerültek az alacsonyabb inflációs környezetben levő piaci szereplők, azaz a vállalatok és a lakosság, amelyek várakozási is csökkentek. Az inflációs hatás a költségsokk miatt is kisebb a horgonyzott várakozások mellett, hiszen a bízhatnak is abban az árazást meghatározó szereplők, hogy az inflációs környezet stabilitását középtávon a jegybank biztosítani fogja. Az árfolyam-volatilitás megnövekedett a válság éveiben, így az árfolyam begyűrűzését is jelentősen befolyásolhatja. Kisebb mértékben tudnak reagálni az árak, mint amilyen mértékben az árfolyam volatilitása reagálni tud, hiszen az árfolyam elmozdulását ez esetben a gazdasági szereplők egyértelműen akár átmenetinek is gondolhatják, és az árakba nem építik be a vállalatok ennek hatását. Az árfolyam fogyasztói árakra történő hatását csökkentették azok a szigorodó árszabályozások, amelyek a kormányzati döntések által született hatósági árak körében jelentkeztek. Igazolhatóak idősor-elemzési eszközökkel az árfolyam begyűrűzésére az infláció és üzleti ciklus által gyakorolt hatások. Amennyiben a keresleti feltételek és az infláció szintje alapján felosztjuk a megfigyelt időszakokat, akkor teljesen egyértelművé válik az árfolyam hatásainak az eltérő viselkedésmódja. Az árfolyam begyűrűzésének mértéke az infláció minimális szintje mellett nagyjából negyede lehet a nagy inflációs közegben történő hatásoknak, az árfolyam begyűrűzésének mértékét viszont nagyjából a felére csökkenthetik a visszafogott keresleti feltételek. Megállapítható az ökonometriai vizsgálatok szerint, hogy az árfolyam változása a válság után. a fogyasztói árak terén mutatott begyűrűzése jelentősen csökkent az elmúlt években.

arfolyam-8

About